Könnyűszerkezetes házak régen és ma a “nagyvilágban”

Magyarországon az újonnan épült házak közt a könnyűszerkezetes házak aránya a családi házak kb. 12%-a. Amennyiben csak készházról beszélünk, akkor az arány 3,5% körül mozog.
A készház előregyártott fal panelekből épülő ház, míg a könnyűszerkezetes ház egyébként a helyszínen épített faházat jelenti, előírt minőségben és építési technológia szerint.
Ez a mai helyzet, Magyarországon főként téglában gondolkodnak az emberek. Legegyszerűbb hivatkozás, hogy ez így szokás, így volt régen is, és félnek a mástól.

Milyen régen is építenek a világon fából?

Milyen minőségben épül, hány év a garancia, hány évig lakhatunk benne?

Először nézzük meg röviden összefoglalva a könnyűszerkezet előnyeit, és ezekre a kérdésekre a válaszokat.
Mint sokan tudjuk, Amerikában a legelterjedtebb építési mód ez, amiről most beszélünk, a favázas könnyűszerkezetes ház. Tudjuk ezt, mégis hajlamosak vagyunk elfelejteni.
Ott is van hideg tél és van meleg nyár.

  • Az energetikai szempontokról is beszéljünk előbb.
    A könnyűszerkezetes ház legfőbb előnye, hogy a fűtési és hűtési költsége kisebb, mint egy hagyományos téglaépületnek.
    Az eleve jó hőszigetelésű falszerkezet következtében a ház gyorsan, könnyen felfűthető, vagy lehűthető.
    A jó hőszigetelés és az ebből adódó energia megtakarítás jelentősége az energiaárak növekedésével egyre inkább fokozódik.
  • A kevésbé vastag falak miatt adott bruttó nagyságú háznál a nettó, azaz hasznos alapterület akár 8-10 %-kal több, mint a tégla építésű házak esetében.
    Ez plusz egy félszobát jelenthet!
  • A könnyűszerkezetes házak  földrengésbiztosak,
  • utólag is könnyen átalakíthatók
  • időjárástól, évszaktól függetlenül építhetők
  • a szerkezetekre a kivitelező  30 év garanciát vállal
  • fa tartószerkezetek mesterséges műszárítással sterilizált faanyaga további vegyszeres kezelés nélkül is védettek gomba-, rovar- egyéb kártevők ellen.
  • tűzvédelmileg biztonságos
    “A faanyag önmagában éghető anyag, de megfelelően megválasztott keresztmetszetek és a heterogén rétegrendből adódóan, az alkalmazott burkoló lapoknak köszönhetően, fal tartószerkezetként versenyképesen viselkedik bármely más építőanyaghoz képest, így az acélhoz képest is” – mondja Tőke Tünde, az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozatának elnöke. (ingatlanmagazin.com)

Miután áttekintettük, miért is foglalkozunk a könnyűszerkezetes témával egyáltalán, nézd meg, milyen szép példái vannak a világban ennek a technológiának, milyen régóta állnak és működnek, és milyen sokféle formában jelenhet meg, mennyi féle igénynek megfelel.

Ezeknek az amerikai híres házaknak megvan a története, eredete, és a maga szépsége.

A mai szemlélődőt elbűvölik mesebeli szépségükkel, a részletek gazdagságával. Ezeknek a házaknak nemcsak a varázsa van meg ma is, de épek, állnak és használhatóak.

Egy átlagos amerikai faház jellegzetességeit mutatja ez a lakóház is:

A régi amerikai házak mellet megemlíteném azért, hogy a faépítészetnek éppen ennyire komoly hagyománya van saját népi építészetünkben, magyar és erdélyi kultúránkban is.

Ezenkívül ismert és népszerű a finn, svéd, dán faépítészet.
A régi épületek után álljon itt egy modern ház, ami szintén szemet gyönyörködtető, egy dán átriumház.

A skandináv szemlélet, nyitott terek, természetközeliség, a faanyag minőségi megjelenése önmagáért beszél.

(a svéd Johan Sundberg tervezte)

Remélem sikerült ezzel a rövid összefoglalóval érzékeltetnem, mennyire nem új és nem tökéletlen ez az építési mód. Bár nálunk nem ez terjedt el, sok példa található rá Magyarország határain túl.

Forrásaim: http://historicbuildingsct.com/, http://ingatlanmagazin.com/