A hőszivattyúkról beszélgetünk

Múlt héten bemutattam Adamkó Feri gépész kollégánkat, aki a napelemet ajánlotta a ház építőknek.
Most tovább kérdezősködöm, más hasznos, energia takarékos- de megfizethető megoldások után kutatva.
A napelemek után rögtön következő téma, amiről sokat hallunk, a hőszivattyú. Ez valamiféle varázsszóként lebeg, és sokan azt hiszik, ez az, ami csak ott lehetséges, ahol van termálvíz.

Kedves Feri, kérlek segíts nekem,
mi az a hőszivattyú röviden?

A hőszivattyút szokták úgy is magyarázni, hogy egy kifordított hűtőgép. Ez magyarázatnak szerintem nem állja meg a helyét, mert sokan még a hűtő működését sem tudják, többek között a feleségem sem. Ha így magyaráznám a hőszivattyút neki, nem kérdezne tovább udvariasságból. 🙂

A kérdés persze kérdés marad, mi a hőszivattyú? Egy olyan gép ami a házfalán kívül lévő meleget beszivattyúzza a házba, lakásba. Figyelem, ezt a meleget veheti levegőből, vízből, és talajból a hőszivattyú. Ettől függően nevezik levegős, vizes, és geo hőszivattyúnak a berendezést. Áramot fogyaszt, és mint egy klasszikus vizes szivattyú, szivattyúzza a meleget lakásunkba. Itt az a probléma, hogy miként is szivattyúz meleget? Ezt igazán nehéz elképzelni, ezt meg is értem. Ezért szoktam én  erre a kérdésre visszakérdezni, hogy az autóban lévő robbanómotor működését ismernie kell-e, ahhoz, hogy bemenjünk a munkahelyünkre?

Javaslatom az, elégedjünk meg a tulajdonságaival. Mik ezek? Hűteni és fűteni is lehet vele. Áramot fogyaszt, és ráadásul kevesebbet mint a vele előállított meleg. Hopp, ez is előjön egyből, hogy akkor ez most több meleget csinál mint áramot fogyaszt? Igen, mert itt az áramot nem alakítjuk át hővé mint egy fűtőtestben. Itt nem fűtünk az árammal csak szivattyúzunk. Éppen ezért tudunk kisebb áramfogyasztással több meleget készíteni, mintha ugyanannyi áramot egy fűtőtestben használnánk fel. Ami viszont fontos. A hőszivattyúk alacsony hőmérsékletű fűtéshez javasoltak. Ilyen jellemzően a különböző felületfűtés. Pl. padlófűtés, mennyezet, és falfűtés. Ezekben a fűtésekben 30-35 fokos vizet használnak fel. Ezt hőszivattyúval nagyon gazdaságosan tudjuk előállítani. A radiátoros fűtés, az magas hőmérsékletű fűtés. Ez utóbbi fűtésnél a hőszivattyú már nem olyan gazdaságos, hatékonysága kezd a villanykályhákéhoz hasonlítani. Pont ezért egy gázfűtéshez méretezett radiátoros rendszerhez nem ajánljuk a hőszivattyút, hacsak nem cserélik a radiátorokat nagyobbakra.

Tudnál ezekről valamilyen szakirodalmat ajánlani, ami bárki számára érthetően leírja a működésüket?

Nehéz irodalmat ajánlani. Egyrészt mert sok van. A neten bárki jobbnál jobb leírásokat talál magyarul is a fenti témákban. Ráadásul nem mindenkit ugyanolyan mélységben érdekel ez a téma. Van aki még a Carnot körfolyamat is érdekel, de van akit csak a hőszivattyú, vagy a napelem alkalmazási lehetőségei, vagy éppen hogy miként kell felszerelni ezeket. Szóval nem nagyon tudok konkrét irodalmat ajánlani, de nagyon jók a Cser kiadó témába vágó könyvei.

Következő témánk a szellőztetésről szól.

http://www.entak.hu 

http://ugyesotthon.hu

Vagy jelentkezz Karosszékes tanácsadásra, ami azt jelenti, ki sem kell mozdulnod otthonról, mégis felteheted kérdésed a szakembernek!

alaska-hintaszek http://ugyesotthon.hu/karosszek

 http://entak.hu/karosszek